Az ipari forradalmat az űrkorszaktól elválasztó két évszázad a bőrkabátot, az egykori puszta védelmet, a modern öltözködés egyik legerősebb jelképévé tette. Ez a története annak, hogyan: a gépek, amelyek felgyorsították a cserzést, a kultúrák, amelyek identitásukba szőtték a bőrt, és a filmek és tervezők, amelyek ikonná tették a kabátot. Íme a bőrkabát története a 19. és a 20. században.
Kétszáz év alatt a bőrkabát a munkapadtól a vászonig jutott, és sosem veszítette el a hatalmát felettünk.
A tizenkilencedik század: a bőr találkozik a géppel
Az ipari forradalom éppoly mélyen alakította a bőrt, mint minden mást. Az áttörés Augustus Schultz amerikai vegyésztől jött, aki krómsókkal gyorsabb cserzést talált fel. Ahol a régi módszerek hetekig, sőt hónapokig tartottak, amíg egy bőrt használhatóvá tettek, az új eljáráshoz csak néhány óra kellett. A krómcserzés gyorsabbá és olcsóbbá tette a bőrt, és ma is ez az uralkodó módszer.
A többit a gépek végezték. Amerikában és Európában is a mérnökök gépeket építettek, hogy egyre feljebb tolják a termelékenységet. Már 1809-ben szabadalmaztattak egy bőrhasító gépet, amely a bőrt tetszőleges vastagságúra tudta hasítani, olyan egyenletességgel, amit a kézi munka sosem ért el.
A hatás a mindennapokra óriási volt. A gyorsabb, olcsóbb cserzés fokozatosan a hétköznapi emberek számára is elérhetővé tette a korábban luxusnak számító bőrárukat. Csizmát, övet, táskát és végül kabátot nagyobb számban és egyenletesebb minőségben lehetett készíteni, mint valaha. A bőrkabát, ahogyan ismerjük, tömegesen gyártva és milliók által viselve, nem létezhetett volna e 19. századi ugrások nélkül.
A bőr és az identitás az indián Amerikában
Miközben az európai gyárak száguldottak, a bőr az óceán túloldalán egészen más jelentést hordozott. Sok őslakos népnél az identitásba, a szertartásba és a kézművességbe szövődött.
Az indián háborúk idején apacs harcosok 1871 és 1923 között felderítőként szolgáltak az amerikai hadseregben. Mivel sosem kaptak egyenruhát, a sajátjukat készítették el. Egy 19. század végi ing ezt mutatja: szarvasbőrből, a sárga okker szent pigmentjével festve, gombsorokkal, rojtokkal és aprólékos gyöngyhímzéssel díszítve.
A bőr az élet legfontosabb pillanatait is megjelölte. Amikor egy mescalero apacs fiatal lány eléri a serdülőkort, a közösség négynapos beavatási szertartást ül, amely a teremtést és a nőket ünnepli. Egy 20. század eleji poncsót és szoknyát, puha velúrból, nehéz gyöngyrojtokkal és gyöngyhímzéssel, éppen erre az alkalomra viseltek. Ott a bőr sosem volt puszta ruha: emlékezet, hit és hovatartozás volt.
A fűző: a bőr mint szerkezet
A bőr nem csak felsőruházat volt. A testet is formálta. A fűző, amelyet eleinte stays néven ismertek, a 15. századi női ruhák merevített pruszlikjából nőtt ki, és az ismerős homokóra-sziluett az 1820-as évekből származik.
A fűzők sokféle anyagból készültek, és a bőrt a szilárd tartásért becsülték. Egy szembetűnő 1883-as angol darabot, egy piros pamutfűzőt, sárga bőrrel és halcsonttal erősítettek meg, hogy tartsa a formáját. Ugyanez a szerkezeti ösztön él egy modern darabban, mint a férfi fekete biker báránybőr dzseki, amelynek határozott vonalai megformálják az alakot.
A huszadik század: a funkciótól a divatig
Az új század a bőrrel a védő szerepében indult. A nyitott automobil megjelenésével az 1900-as évek elején a tehetős autósok hosszú bőr autóskabátot húztak, hogy védjék magukat az időjárástól és a portól. Sokan bőr trencskót is viseltek, a brit katonatiszti kabát mintájára, a bőr és a velúr pedig bekerült a férfi sportruházatba, egészen egy elegáns golfkabátig már 1928-ban.
Az igazi fordulat az 1930-as években jött, amikor a bőr kilépett a tisztán funkcionálisból a tisztán divatosba. A bőr és a velúr a tervezők kedvence lett, és tetőtől talpig összeállítások jelentek meg. Ida Lupino brit színésznő és rendező például velúr kalapot, inget és szoknyát viselt, pontosan azt a fajta öltözéket, amely abban az évtizedben népszerűvé vált. A bőr mostantól megmutatni való volt, nem csupán elviselni való.
Ez a lépés a funkciótól a divatig nem tagadta meg a bőr szívósságát, hanem ünnepelte azt. A tervezők rájöttek, hogy ami az autóst vagy a katonát védte, a súly, a fény, ahogy az anyag a testre simul, azt is széppé tette.
A cipzár és a Perfecto születése
Egy apró vasalat mindent megváltoztatott. Az 1920-as évek közepén a Schott Bros volt az első gyártó, amely cipzárt tett egy kabátra, ami forradalmasította a szabadtéri ruházatot.
Ebből az újításból legenda született. 1928-ban ugyanez a cég piacra dobta a Perfecto motoros kabátot, amelyet az alapító Irving Schott kedvenc szivarjáról neveztek el. Leghíresebb formája, a One Star, a mindkét vállán lévő egyetlen csillagról kapta a nevét. Eleinte csak nyers munkaruha volt a motorosoknak, de hamarosan sokkal többé vált.
A motoros kabát lázadó ikonná válik
A Perfecto csak az 1940-es évek végén lobbant fel igazán, amikor a fekete motoros kabát a lázadás és a szabadság jelképe lett. Eredetileg kemény lóbőrből szabva, A vad banda repítette a köztudatba 1953-ban Marlon Brandóval, és azóta is a divat lázadója.
A vászon életben tartotta a legendát. A kabát James Deanen tűnt fel a Haragban a világgal című filmben 1955-ben, és átszáguldott az országon a Szelíd motorosokban 1969-ben. Amikor Dean 1955-ben balesetben meghalt, Perfectót viselve, a stílus annyira megtelt veszéllyel, hogy sok iskola évekre betiltotta a kabátokat. Az évtizedek során a fekete motoros kabát az 1960-as évek végi hard rockhoz, a punkhoz és a Hell’s Angelshez kötődött, akik nem hivatalos egyenruhájukká tették. Egy klasszikus, mint a B-3 flight aviator bőrkabát, tovább viszi ezt a független szellemet.
Az a feltűnő, milyen sok ellentmondó jelentést szívott magába egyetlen forma: a törvényen kívüli fenyegetést és a tizenéves lazaságot, a nyílt utat és egy koncert hevét. Minden szubkultúra, amely átvette, új réteget adott hozzá, anélkül, hogy az előzőt eltörölte volna.
Szárnyak és melegség: a repülős kabát
A motoros kabát mellett a 20. század egy második ikonja is a magasba emelkedett. Az 1940-es évek repülős kabátja a Perfecto ihlette, és az amerikai légierő (US Air Corps) számára gyártották. Komoly felszerelés volt: az 1940-es évek vadászpilótáit bőrkabátjuk és nadrágjuk teljesen megvédte az elemektől, fent a fagyos, nyitott pilótafülkékben.
Vonzereje a hadsereg csúcsáig ért. Még a megrögzött parancsnokok is, köztük Patton tábornok, repülős kabátot viseltek a második világháborúban. A sziluett ma is azonnal felismerhető, és viselőjének máig jellegzetes, kissé hősies képet kölcsönöz.
A szín forradalma
Az 1940-es és 1950-es évek még egy nagy változást hoztak, csupa színt. Az 1940-es évek elejéig a férfi és a női bőrt egyaránt a homok, a fekete, a rozsda és a barna uralta. Aztán a cserzés fejlődése élénk színeket tett lehetővé, köztük a pirosat, a zöldet és a sárgát, és a tervezők éltek a lehetőséggel, többszínű darabokat alkotva.
A kísérletek az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején folytatódtak. Bonnie Cashin volt az első amerikai tervező, aki kiterjedten dolgozott bőrrel és velúrral, és az élénk rózsaszín, a piros és a mustár rettenthetetlen használata valóban átalakította az ipart. Ez a szín iránti szellem visszacseng egy darabban, mint a férfi motoros stílusú piros bőrkabát.
Összegzés
A 19. és a 20. században a bőrkabátot újra meg újra megalkották: a kémia iparosította, az őslakos szertartás megszentelte, a fűző megformálta, az autós és repülős viselet finomította, végül a lázadás és a stílus legfőbb jelképévé koronázta. Minden ma viselt bőrkabát visz egy keveset ebből a hosszú történetből a vállán.
Gyakran ismételt kérdések
Ki találta fel a krómcserzést?
A krómcserzést Augustus Schultz amerikai vegyész találta fel a tizenkilencedik században. Krómsók segítségével a cserzés idejét hetekről néhány órára csökkentette, és ezzel átalakította a bőrgyártást.
Mi az a Perfecto kabát?
A Perfecto az eredeti fekete motoros kabát, amelyet az amerikai Schott Bros cég dobott piacra 1928-ban, és az alapító Irving Schott kedvenc szivarjáról neveztek el. A híres One Star változat mindkét vállán egy-egy csillagot visel.
Miért tiltották be egyes iskolák a bőrkabátot?
Miután James Dean színész 1955-ben autóbalesetben életét vesztette, miközben Perfectót viselt, a kabát annyira a lázadáshoz kötődött, hogy sok iskola évekre betiltotta a stílust.
Ki volt Bonnie Cashin?
Bonnie Cashin volt az első amerikai tervező, aki kiterjedten dolgozott bőrrel és velúrral. Az olyan színek merész használata, mint az élénk rózsaszín, a piros és a mustár, az 1950-es évek végén átalakította a bőripart.
A huszadik század ikonikus fazonjai ma is elérhetők – nézd meg a Buneri férfi bőrkabát kollekcióját.
